Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kaposvári cukorgyár iparvasútja

A Kaposvári Cukorgyár ma Magyarország utolsó még működő üzeme, amely évről évre bizonyít és fejlődik. Az üzemben jól felkészült szakembergárda biztosítja minden évben a hazai és az Európai Uniós közösség édes áruval történő ellátását. A nélkülözhetetlen étkezési és ipari cukor előállítását cukorrépa felhasználásával végzi a korszerű üzem 1894 óta.  Az üzemet a Magyar Cukor Zrt. működteti és tartja fenn. 
Ez a bemutató írás a jelenlegi gyári  iparvasúton keresztül mutatja be a cukorgyártást.

Kép

A gyár épülete az iparvasút felől nézve


Az üzembe a  cukorrépa jelentős részének beszállítása a feldolgozási kampányokban kötött pályás közlekedés által valósul meg a Magyar Államvasutak teherszállítási leányvállalata, a MÁV-Cargo által.

A répaszállító szerelvények általában 20-26 kocsiból állnak, melyeket Kaposvár állomásra való megérkezésük után a helyi állomáson szolgáló tolatómozdony tol ki a gyár iparvágány-hálózatára. A gyárba bevezető iparvágány egy része villamosított, ám ennek ellenére a villamos mozdonyok ritkán járnak be az üzembe. A beérkező és kimenő szállítmányokat rendszerint M40, M43-mas tolatómozdonyok vontatják, de elvétve betévednek M62 típusú gépek is.

 Kép

Répavonatot tol be az M40 302-es gép a gyárba

Az állomásról érkező vonatok gyár teherportájánál lévő kapun át bevezető összekötő vágányon lépnek be. A kapu után található az 1/1 számú váltó, melyből kiágazik a gyár alsó részébe vezető vágány. Az 1/1 számú váltóból ágazik ki az 1/2-es számú védőváltó, ami egy rövid csonka vágányban végződik.

Kép

A gyárba bevezető iparvágány

Az 1/2-es váltó után található az 1/3 számú váltó, ezen keresztül vezet a mérlegvágány, amely párhuzamosan halad a gyár kerítése mellett található kihúzóvágánnyal. Az árúval megérkező vonatok miután megteszik az utat  ezen a kihúzóvágányon megérkeznek egy négy vágányos belső állomásra, ezek a vágányok az új gyári vágányok.

Kép

A négy vágányos állomás

 
A négy vágányból kettő vonatfogadó és vonatindító vágány, ezeket a mérleg és kihúzó vágányokkal az 1/4-1/5, 1/6-1/7 számú váltók kötik össze. A III. és a IV. vágányokra érkeznek a rakott, illetve ezekről indulnak az üres szerelvények. A harmadik és negyedik vágányokat egymással az 1/9 és az 1/10 számú váltók kötik össze.
A vonatok fogadása és indítása engedély kérés- adás alapján történik. A gyárban szolgálatot teljesítő iparvasúti forgalomirányító távbeszélőn értekezik Kaposvár állomás forgalmi szolgálattevőjével. A gyári forgalomirányító felügyeli a munkafolyamatokat az iparvasúton az iparvasúti tolatás és mozdonyvezetőkkel egyeztetve. A vonatfogadó és vonatindító vágányok száma III. és IV., ezeken a vágányokon történik a rakott szerelvények három, illetve esetenként négy részre történő szétkapcsolása, méghozzá oly módon, hogy egy 20 kocsis tehervonat esetében az érkezett vonat első része hét, a második is hét és végül a harmadik része hat kocsiból áll.

Kép

Vasúti kocsik kapcsolása

A vonat részekre történő szétkapcsolása előtt azonban sor kerül a szerelvény kilevegőzésére, ez a kocsisor végén lévő légtömlőn található ackermann váltó kinyitásával, illetve a kocsikon található levegős berendezések részét képző kormányszelepet vezérlő oldózsinór meghúzásával történik. Ezen folyamat az első munkafázis, amely a beérkezett cukorrépával megrakott szerelvények mérlegeléséhez és mintázásához, majd a kimosásához vezet.

Kép

Rakott kocsisort húz ki a III. vágányról mérlegelni az A26-os

A gyárban négy A26 sorozatú mozdony mozgatja a kocsisorokat, rendszerint két gép van használatban, melyek közül az egyik a gyár lenti vasútján szolgál, (I. gyári tartalék) a másik pedig a gyár fenti vasútján (II. gyári tartalék), mivel ott is számos munkafolyamat és sínpár van. A cukorgyár mozdonyainak pályaszáma a következőek: A26 086; 087; 088 és 096.

Az első munkafázis után a szolgálatban lévő I. gyári tartalék kihúzza a fentiekben említett, kilevegőzött és szétkapcsolt kocsisorokat a mérlegvágányra, amin egy vágánymegszakításos 120 t súly mérésére alkalmas számítógépes vágányhídmérleg található. A kocsisor egyenként rá állításra kerül a vágányhídmérlegre és kocsinkénti szétkapcsolásra is kerülnek, mivel a mérés folyamata során az A26-os mozdony ellöki őket, ez a második munkafázis.

Kép

Vágányhídmérleg mérlegházzal és tolatásjelzővel:
a képen épp melasszal töltött tartálykocsik
mérése zajlik a téli hidegben

 
A mérés végeztével összerendezésre és összekapcsolásra kerülnek a vágányhídmérlegről az egymás után elgurított kocsik a tolatócsapat által, ezután kezdődik a harmadik munkafázis. A tolatási munkálatokat (levegőzés, kocsikapcsolás, jelzésadás, váltóállítás, útátjárók fedezése stb.) a vasúti tolatásvezetők irányítják, az ő jelzéseiket figyelve végzik munkájukat a mozdonyvezetők.

A vasúton beérkezett cukorrépa mérlegelésének célja a kocsiban lévő árumennyiség meghatározása, majd ezt kővetően a másik fő cél a nyersanyag minősítése és a cukorrépa cukorfokának megállapítása. A minőségi vizsgálatot a répalabor  (alsó labor) folytatja le, méghozzá oly módon, hogy minden egyes vasúti vagonból és közúton érkező teherautóból mintát vételez. A mintavétel a harmadik munkafázis, amely szintén egy érdekes látvány, mivel a vasúti kocsikba felülről benyúl egy szondának nevezett szerkezet, amelyet sűrített levegő működtet és olyan, mint egy hatalmas porszívó.

Kép

Mintavevő berendezés

 

A mintavétel során egy-egy zsákra való nyersanyag kerül be a laboratóriumba minden vasúti és közúti járműből, majd ezen folyamat végeztével a vasúti vagonok betolásra kerülnek az úgynevezett ELFA vágányokra, ezek a korábban említett négy vágányos állomás részét képzik, ezen vágányok száma I. és II., ezek a vágányok csonka vágányok, ezekre az 1/8-as váltó terel. Itt található az az épület, illetve berendezés, ahová a vasúti kocsikban a mérlegelés és mintázás után minősített cukorrépás vonatokat betolja a kis mozdony. Itt kezdődik a cukorgyártás első lépcsője: nagynyomású vízsugárral bemosásra kerülnek az ún. úsztatócsatornába a répák.

Kép

Az ELFA

A betolt vagonokat itt már drótköteles vagonvontatókkal mozgatják, melyeket az ELFA irányítófülékjéből kezelnek. A répa bemosása előtt kinyitásra kerülnek a teherkocsik oldalajtajai. A vagonvontató szép lassan behúzza a teherkocsikat a mosófej alá, az így „kirakott” répa mindjárt az úsztatócsatornába kerül. Mivel egy-egy teherkocsi rakománya teljes egészében nem távozik az oldalajtókon, ezért a bennmaradt cukorrépát a mozgatható fejjel ellátott vízsugár mossa ki, melyet szintén az irányító fülkéből kezelnek.

Kép

Kimosott vasúti teherkocsik az ELFA-vágányán: a képen még tart a mosás, az üres kocsikat a vagonvonató tolja éppen kifelé

Kép

A répa bemosása az úsztatócsatornába háttérben látható mozgatható mosófejjel

Kép

Úsztatócsatrorna

Kép

Drótköteles vagonvontató 


A vasúti kocsikból így bemosott répa az úsztatócsatornákon keresztül egy répatárolóba kerül, majd onnan a víz tovább viszi őket a mosógépbe. A mosógépben a cukorrépát alapos mosásnak vetik alá, majd a teljesen megtisztított, hófehér cukorrépát ezután a köztes tárolóból (a répabunkerből) a feldolgozáshoz szállítják. Ennek első munkafolyamataként a vágógépek aprítják a répát háztető formájú "szeletekre" amelyek cukortartalma 16 és 20% között van, ez a folyamat a szeletnyerés.
Ezt követően kerül sor a lényerésre, melynek során a cukrot a szeletből ellenáramú forró vízzel (kb. 70 °C) kioldják- a szeletet a vízárammal szemben alulról felfelé továbbítják - (extrakció), ennek hatására nyerslé keletkezik. Ez a répában lévő cukor 98 százalékát, valamint szerves és szervetlen anyagokat (úgynevezett nem-cukor anyagokat) tartalmazza. A nyerslében lévő nem-cukor anyagokat saját mészkemencében előállított természetes anyagokkal - mész és széndioxidgáz - megkötik és kiválasztják, ez a folyamat a létisztítás.

Kép

 A mészkemence

A kicsapatható és oldhatatlan nem-cukor anyagokat és a meszet szűrőberendezéseken szűrik ki, ez a folyamat a szűrés. A szűrletet híglének, a szűrés után visszamaradó anyagot mésziszapnak nevezik. A mésziszap értékes talajjavító anyag, amely a szántóföldeken használható fel.

Kép

 A hátérben lévő fehér épület az Iszapprés, innen kerül ki
a mésziszap, amely szintén egy értékes
melléktermék

A híglevet többfokozatú sűrítéssel főzik be, ez a folyamat a sűrítés. A cukorgyártáshoz nagy mennyiségű energia szükséges, amelyet az üzem saját erőműtelepén állítanak elő. A magasnyomású kazánokban előállított gőzzel villamos generátorokat hajtanak meg, amellyel áramot fejlesztenek. A turbina fáradt gőzét technológiai gőzként a bepárló állomások fűtésére használják.

Kép

  Az erőműtelep

A sűrűlevet a főzőkészülékekben vákuum alatt tovább sűrítik. A kristályosítást finomra őrölt cukor hozzáadásával (oltással) indítják. A további sűrítés során a kristályok a kívánt szemcsenagyságig növekednek, ez a kristályosítás folyamata.

Kép

 Kültéri főzőedények, a bal oldalon látszó épületben
még több is található
ezekből


A cukorkristályokat centrifugálással választják le a szörptől. A leválasztott szörpöt további kristályosítási folyamatnak vetik alá. Az így nyert kristálytiszta cukor úgy nyeli el a fényt, hogy fehérnek tűnik. A fehércukor szaharóztartalma legalább 99,7%, a fennmaradó rész nedvesség. Ezért a fehércukrot légáramban szárítják, hűtik és silóban tárolják, majd a háztartási illetve ipari igényeknek megfelelően csomagolják.

Kép

Cukorgyárépület: itt születik a cukorrépából
az édes árú: a kész kistálycukor

A gyár felső részébe külön iparvágány vezet, ebből ágazik ki a már említett 1/1 váltó a gyár alsó részéhez, illetve a 2/1-es számú váltó ami a kaposvári malomba vezet. Ezen váltókon áthaladva jutunk el a 2/2 és 2/3 számú váltókig, ezeken keresztül juthatunk el cukorraktárhoz, illetve a felső hét vágányos tárolóállomáshoz. 
A csomagolt cukrot az üzemből történő kiszállítás előtt a cukoraktárban tárolják. A cukorraktárnál kerül sor a készre csomagolt cukor közúti és vasúti kiszállításának megszervezésére. A raklapokra elhelyezett, zsákokba csomagolt és befóliázott kész árut az eltolható oldalfalú vasúti vagonokba emelőtargoncák rakják be, míg a raklap nélküli zsákolt árut konténeres vagonokba kézi erővel rakodják be.

Kép 

 Konténeres kocsik rakodása zsákos cukorral exportra

Kép

Megrakott cukorvonat eltolható oldalfalú kocsijai a cukorraktár
melletti VII. vágányon várják az indulást

 
A cukorraktárnál kettő vágány található: ezek a régi gyári vágányok, melyek száma

I. és II. Ezeken a sínpárokon történik a cukorvonatok kocsijainak megrakása, melyeket a II. gyári tartalék mozdonya mozgat.

 
Vágányhelyszínrajz az alsó gyári vágányokról pdf

 

Folytatásért katt ide:
II.rész