Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép
(1883-1959)

1883. augusztus 27-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányai után a József Műegyetemre iratkozott be, 1906-ban itt szerezte kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelét. Ezután négy éven keresztül több európai országban és az észak-amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Amerikában a pittsburgh-i Westinghouse gyárban előbb mint munkás, később, mint mérnök dolgozott, a gyár próbatermében a nagynevű Lamme mellett. Az Egyesült Államokban szerezte meg villamos mérnöki oklevelét is: 1910-ben erre akkor még Európában nem lett volna módja. 1910-ben tért vissza Európába, és a karlsruhei műegyetemen Arnold professzor mellett dolgozott. 1911 őszén hazajött, és belépett a Ganz-féle Villamossági Gyár munkatársai közé, mint a próbaterem főnökének helyettese. 1913-ig itt dolgozott, ekkor Kandó Kálmán meghívására az olaszországi Vado Ligure-i Westinghouse-gyár szolgálatába lépett, és mint a számítási és szerkesztési iroda vezetője részt vett az Olasz Államvasutak villamosítási munkájában. Ez volt a világ első országos méretű nagyvasúti villamosítása. Rövid egy éves olaszországi működése egybeesett a két Kandó-féle sikermozdony, a "Giovi" és a "Trenta" forgalomba kerülésével. Az első világháborúban 1914-től 1917-ig teljesített katonai szolgálatot, ezután 1918 végéig a bécsi AEG Union vasútosztályára vezényelték. 1918 végén átvette a MÁV villamosítási osztályának vezetését, és ennek keretében - Kandó Kálmánnal együttműködve - végrehajtotta az első 50 Hz fázisváltós mozdony kísérleteit, előkészítette a hegyeshalmi vasútvonal villamosítását. Amikor a kormányzat - felismerve az együttműködő országos villamosenergia-elosztó hálózat kiépítésének szükségességét - első kiépítendő nagy országos erőműnek a bánhidait jelölte ki, az erőmű építésének programját Verebély irányította. Ennek a programnak az eredménye volt a Bánhidán felépült első országos erőmű, az első 110 kV-os távvezeték és a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása. Tatabányán ennek emlékére utcát is neveztek el róla halála után. 1929-ben nevezték ki a Műegyetemen újonnan felállított Villamos Művek és Vasutak tanszékére rendes tanárként, itt működött 1957-ben történt nyugdíjazásáig. 1936/37-ben a gépész- és vegyészmérnöki kar dékánja volt, az 1944/45-ös, súlyos gondokkal teli tanév második felében, a felszabadulás után meginduló oktatáskor az egyetem rektorává választották. A Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben levelező tagjai sorába választotta. E tagsága az Akadémia újjászervezésével megszűnt ugyan, de 1954-ben újra taggá választotta a tudományos testület. 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, szakmai munkásságáért elnyerte korábban a Magyar Mérnök és Építész Egylet díját, majd a Kandó-érmet és a nagy aranyérmet. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, amelynek 1925-től 1938-ig ügyvezető elnökhelyettese, 1938-tól 1941-ig elnöke, utóbb társelnöke is volt, jubileumi Zipernowsky-éremmel tüntette ki. Az Energia Világkonferencia Magyar Nemzeti Bizottságának alapításától húsz éven át volt elnöke, de elnöke volt a CIGRE Magyar Nemzeti Bizottságának is. Haláláig szakértője volt a MÁV villamosítási osztályának, majd a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Energiakollégiumának és az Erőműtervező Iroda szakértő bizottságának. Hét könyve jelent meg, ezek közül a legjelentősebb a "Villamoserőátvitel" (I - IV. k. Bp., 1946 - 1950.) című ezenkívül 38 nagy tudományos munkája, és több mint 100 kisebb cikke jelzi munkásságát, melynek fő tárgya a magyar vasutak villamosítása, illetve ezzel párhuzamosan a magyar országos erőmű és nagyfeszültségű távvezeték megépítése volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen első oktatója volt a villamos erőátvitelnek (beleértve a villamos műveket is). Ő rendezte be a Műegyetemen az ország első nagyfeszültségű laboratóriumát az ezáltal nyújtott kísérleti lehetőségekkel ő indította el a villamos kutatás területén végzett önálló vizsgálatokat. Budapesten halt meg 1959.november 22-én.

Kép
Verebélÿ László a Műegyetemen 

Kép
Verebélÿ László nevű V63 (630 sorozat) sorozatú mozdony a valóságban...

Kép
...és a virtuálisban.